1)

Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésének harmadik mondatával összefüggésben értelmezett EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második mondatát, az EUSZ 2. cikket és az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdését, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkét, hogy a hatékony bírói jogvédelem és a jogállamiság elvének részét képező elmozdíthatatlanság megsértésére kerül sor minden olyan esetben, amikor a nemzeti jogalkotó a tagállam végső fokon eljáró bírósága bíráinak nyugdíjkorhatárát leszállítja (például 70 évről 65 évre), és szolgálatban lévő bírák esetében az új alacsonyabb nyugdíjkorhatárt alkalmazza anélkül, hogy lehetőséget biztosítana arra, hogy az előrehozott nyugdíj igénybevételéről az érintett bíró maga döntsön?

2)

Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésének harmadik mondatával összefüggésben értelmezett EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második mondatát, az EUSZ 2. cikket és az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdését, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkét, hogy sérül a jogállamiság elve és a hatékony bírói jogvédelem uniós ügyekben való biztosítására szolgáló függetlenség szabálya, ha a nemzeti jogalkotó a bírák elmozdíthatatlansága elvének megsértésével 70 évről 65 évre szállítja le azt az általános korhatárt, ameddig a tagállam végső fokon eljáró bíróságának bírája betöltheti a bírói tisztséget, a tisztség további betöltését a végrehajtó hatalom körébe tartozó szerv mérlegelésen alapuló beleegyezésétől téve függővé?

3)

Úgy kell-e értelmezni a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (1) 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban értelmezett 2. cikkét, hogy az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül a tagállam végső fokon eljáró bírósága bírái nyugdíjkorhatárának leszállítása, valamint az, hogy a bírói tisztség e bíróság korábbi, az új alacsonyabb nyugdíjkorhatárt elérő bírája általi további betöltésének lehetősége egy, a végrehajtó hatalom körébe tartozó szerv beleegyezésétől függ?

4)

Úgy kell-e értelmezni a 2000/78/EK irányelvnek az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 47. cikkével összefüggésben értelmezett 2., 9. és 11. cikkét, hogy a tagállam végső fokon eljáró bírósága bíráit érő, életkoron alapuló, a nyugdíjkorhatár eddigi 70 évről 65 évre történő leszállítása formájában megvalósuló hátrányos megkülönböztetés esetében, e bíróság – valamely ügyben az ilyen hátrányosan megkülönböztető nemzeti jogszabályok által érintett olyan bíró részvételével eljárva, aki nem kívánt az új nyugdíjkorhatár lehetőségével élni – az ítélkező testülettel kapcsolatos előzetes kérdés elbírálása során köteles megtagadni a 2000/78/EK irányelvvel, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkével ellentétes nemzeti rendelkezések alkalmazását, és köteles továbbra is ilyen bíró részvételével eljárni, ha ez a bíró uniós jogból eredő jogai hatékony bírói jogvédelmének egyetlen hatékony módja?

5)

Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésének harmadik mondatával összefüggésben értelmezett EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második mondatát és az EUSZ 2. cikket, az EUMSZ 267. cikket, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkét, hogy a jogállamiságot az Európai Unió olyan alapvető értékének kell tekinteni, hogy a bíróságok, illetve e bíróságok eljáró bíráinak függetlensége tekintetében a bírák nyugdíjkorhatárát az 1. és 2. kérdésben leírt módon leszállító nemzeti rendelkezéseknek ezen értéknek, vagy az abból eredő hatékony bíró jogvédelemnek való megfelelésével kapcsolatos kétségek esetében a nemzeti bíróságnak jogosultnak kell lennie arra, hogy a bírák elmozdíthatatlanságának elvét sértő nemzeti rendelkezés alkalmazását az e rendelkezések hatálya alá tartozó valamennyi bíró tekintetében hivatalból felfüggeszthesse?