2.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 326/1

(1)

A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a GFCM-megállapodás) megfelelő keretet nyújt ahhoz a többoldalú együttműködéshez, amely a Földközi-tenger és a Fekete-tenger élő tengeri erőforrásainak fenntartható és az összeomlás alacsony kockázatával járó fejlesztésének, védelmének, ésszerű kezelésének és lehető legjobb felhasználásának előmozdítására irányul.

(2)

Az Unió, valamint Bulgária, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Málta, Románia és Szlovénia szerződő felei a GFCM-megállapodásnak.

(3)

Az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) bizonyos rendelkezéseket határoz meg a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatban. Ez a megfelelő jogalkotási aktus a GFCM olyan ajánlásainak végrehajtására, amelyek tartalmát az uniós jog eddig nem szabályozta. Az 1343/2011/EU rendelet módosítható annak érdekében, hogy magában foglalja a GFCM releváns ajánlásaiban szereplő intézkedéseket.

(4)

A 2011. és 2012. évi ülésén a GFCM a vörös nemeskorall az illetékességi körébe tartozó területen való fenntartható hasznosítása céljából intézkedéseket fogadott el, amelyeket át kell ültetni az uniós jogba. Az egyik intézkedés a távirányítású víz alatti járművekre vonatkozik. A GFCM úgy határozott, hogy azoknak a távirányítású víz alatti járműveknek az alkalmazását, amelyek számára már engedélyezték a vörös nemeskorall megfigyelését és felkutatását, a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken kizárólag bizonyos feltételek mellett és csupán korlátozott időtartamra lehet engedélyezni, kivéve, ha a tudományos szakvélemények ettől eltérő megállapításra jutnak. Ennek megfelelően az uniós vizeken 2015. december 31. után nem lehet engedélyezni a távirányítású víz alatti járművek ilyen célú használatát, kivéve abban az esetben, ha a tudományos szakvélemények ezt indokoltnak tartják. A GFCM/35/2011/2. sz. ajánlással összhangban a távirányítású víz alatti járművek használatát azon tagállamok esetében is engedélyezni kell, amelyek felkutatás céljára ezt még nem engedélyezték, de esetleg engedélyezni kívánják, feltéve, hogy a gazdálkodási tervekkel kapcsolatban beszerzett tudományos eredmények nem utalnak arra, hogy e járművek használata kedvezőtlen hatással lenne a vörös nemeskorall fenntartható hasznosítására.

A távirányítású víz alatti járművek használatát továbbá korlátozott, legkésőbb 2015 végén lezáruló időtartamra engedélyezni kell a vörös nemeskorall megfigyelését és begyűjtését célzó tudományos kísérleti programok céljára is. A GFCM/36/2012/1. sz. ajánlásban javasolt másik intézkedés értelmében a begyűjtött vörös nemeskorall kirakodása csak korlátozott számú, megfelelően felszerelt kikötőben végezhető, és a kijelölt kikötők jegyzékét el kell juttatni a GFCM titkársága részére. A tagállamok által kijelölt kikötők jegyzékében bekövetkező változásokról tájékoztatni kell az Európai Bizottságot (a továbbiakban: a Bizottság), amely továbbítja az információt a GFCM titkársága felé.

(5)

A 2011. és 2012. évi ülésén a GFCM elfogadta a GFCM/35/2011/3., a GFCM/35/2011/4., a GFCM/35/2011/5. és a GFCM/36/2012/2. sz. ajánlásokat, amelyek az uniós jogba is átültetendő intézkedéseket írnak elő annak érdekében, hogy a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen végzett halászat során csökkenjen a tengeri madarak, a tengeri teknősök, a barátfókák és a cetfélék véletlen befogása. Az említett intézkedések között szerepel a 0,5 mm-nél nagyobb átmérőjű egyfonalú vagy többfonalú zsinegből szőtt, fenékhez rögzített kopoltyúhálók használatának 2015. január 1-jétől életbe lépő tilalma, amelynek célja a cetfélék véletlen befogásának csökkentése. Ezt a tilalmat már az 1967/2006/EK tanácsi rendelet (4) is tartalmazza, amely azonban csak a Földközi-tengerre vonatkozik. Ezért a tilalmat az 1343/2011/EU rendeletbe is bele kell foglalni, hogy hatálya a Fekete-tengerre is kiterjedjen.

(6)

A 2012. évi ülésén a GFCM elfogadta többek között a GFCM/36/2012/3. sz. ajánlást, amely a GFCM illetékességi körébe tartozó területen végzett halászat során magas szintű védelmet hivatott biztosítani a cápák és a ráják számára, különösen azon cápa- és rájafajok számára, amelyek a barcelonai egyezményhez csatolt, a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv (5) II. mellékletében veszélyeztetett vagy fenyegetett fajként kerülnek felsorolásra.

(7)

A part menti vizekben élő cápák védelmét célzó, GFCM/36/2012/3 ajánlásban foglalt egyik intézkedés értelmében meg kell tiltani a vonóhálós halászatot a parttól számított három tengeri mérföld távolságon belül, amennyiben a víz mélysége ebben a távolságban nem éri el az 50 méterees izobátot, illetve az 50 méteres izobáton belül, ha a víz mélysége a parttól számított kisebb távolságon belül eléri az 50 métert. Bizonyos feltételek mellett azonban engedélyezni lehet egyedi és korlátozott területi hatályú eltéréseket. Ezt a tilalmat és az eltérések engedélyezésének lehetőségét már az 1967/2006/EK rendelet is tartalmazza, amely azonban csak a Földközi-tengerre vonatkozik. Ezért a tilalmat és az eltéréseket az 1343/2011/EU rendeletbe is bele kell foglalni, hogy hatályuk a Fekete-tengerre is kiterjedjen.

(8)

A GFCM/36/2012/3 ajánlásban szerepelnek továbbá bizonyos, a cápák megfelelő azonosítására vonatkozó rendelkezések, amelyeket nem tartalmaz sem az 1185/2003/EK tanácsi rendelet (6), sem pedig más uniós jogszabály, így ezeket a rendelkezéseket az uniós jogba való teljes körű átültetésük érdekében bele kell foglalni az 1343/2011/EU rendeletbe.

(9)

A 2013. és 2014. évi ülésén a GFCM elfogadta a GFCM/37/2013/1. és a GFCM/38/2014/1. sz. ajánlást, amelyek intézkedéseket határoznak meg a kisméretű nyíltvízi állományok adriai-tengeri halászatára vonatkozóan, és amely intézkedéseket át kell ültetni az uniós jogba. Az említett intézkedések a kisméretű nyíltvízi állományokra vonatkozó halászati kapacitás kezeléséről rendelkeznek a GFCM 17. és 18. földrajzi alterületén a halászhajók azon jegyzékének segítségével megállapított halászati referenciakapacitás alapján, amelyet a GFCM/37/2013/1. sz. ajánlás 22. pontjának megfelelően 2013. november 30-ig kellett megküldeni a GFCM titkárságának. A jegyzéken szerepel minden olyan, vonóhálóval, erszényes kerítőhálóval vagy egyéb, szorítózsinór nélküli kerítőhálóval felszerelt halászhajó, amely számára az érintett tagállamok engedélyezték a kisméretű nyíltvízi állományokra irányuló halászatot, és amely a 17. és 18. földrajzi alterületen található valamely kikötő nyilvántartásában szerepel, vagy amely a 17. vagy a 18. földrajzi alterületen vagy mindkettőben tevékenykedik úgy, hogy 2013. október 31-én más földrajzi alterületen található kikötőben szerepelt a nyilvántartásban.

A jegyzéket esetlegesen érintő valamennyi változásról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot, amely továbbítja az információt a GFCM titkársága részére.

(10)

A GFCM-nek a GFCM/37/2013/1 és a GFCM/38/2014/1 ajánlásban meghatározott intézkedése a fedélzeten tartásra és a kirakodásra vonatkozóan is tartalmaz tilalmat, amelyet az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 15. cikke (2) bekezdésével összhangban kell átültetni az uniós jogba. A megfelelő végrehajtás céljából az ellenőrzésre, a monitoringra és a felügyeletre vonatkozóan nemzeti programokat kell kidolgozni, amelyekről a Bizottságnak évente tájékoztatnia kell a GFCM-et.

(11)

A halászeszközökkel véletlenül befogott bizonyos tengeri fajok tudományos megfigyelése céljából végzett adatgyűjtés javítása érdekében a halászhajók parancsnokait kötelezni kell arra, hogy nyilvántartást vezessenek az érintett tengeri fajokhoz tartozó egyedek véletlen befogásáról. A GFCM tudományos tanácsadó bizottsága részére benyújtott nemzeti jelentéseknek tartalmazniuk kell a bizonyos tengeri fajokhoz tartozó egyedek véletlen befogására vonatkozóan a halászhajók által továbbított adatokat, valamint az egyes esetek tekintetében rendelkezésre álló forrásokból származó részletes információkat.

(12)

E rendelet bizonyos rendelkezéseinek egységes feltételek mellett történő végrehajtása biztosításához a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők formátumának és benyújtásának meghatározása tekintetében: a vörös nemeskorall begyűjtésére vonatkozó adatok, a tengeri madarak, tengeri teknősök, barátfókák, cetfélék, valamint cápák és ráják véletlen befogására vonatkozó információk, a vörös nemeskorall kirakodására kijelölt kikötők jegyzékében bekövetkező változások, a bizonyos halászhajók által a cetfélék állományaira gyakorolt hatás, valamint a barátfókák barlangjainak helyét azonosító térképekben és földrajzi jegyzékekben bekövetkező változások. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően kell gyakorolni.

(13)

Annak érdekében, hogy az Unió továbbra is eleget tegyen a GFCM-megállapodás szerinti kötelezettségeinek, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a vörös nemeskorallok 50 méternél kisebb mélységben történő begyűjtésére vonatkozó tilalomtól és a vörös nemeskorall telepeinek alapjánál mért minimumátmérőtől való eltérések engedélyezése tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(14)

Annak érdekében, hogy a vörös nemeskorall begyűjtésének szabályozására vonatkozó valamennyi olyan eltérés, amelyet a Bizottságnak a Szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadnia, megfelelően tükrözhesse a regionális sajátosságokat, a vörös nemeskorall begyűjtése terén közvetlen gazdálkodási érdekkel bíró tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy közös ajánlásokat nyújtsanak be az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. Meg kell határozni a közös ajánlások benyújtásának határidejét. A valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktusra vonatkozó közös ajánlás benyújtásáig tartó átmeneti időszakban a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a vörös nemeskorallra vonatkozó nemzeti gazdálkodási tervek keretében – átmeneti intézkedésként – eltéréseket vezessenek be vagy tartsanak fenn. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy kérje a tagállamok által …-át/ét (9) követően engedélyezett vagy módosított eltéréseket tartalmazó intézkedések módosítását, amennyiben úgy ítéli meg, hogy azok nem felelnek meg a GFCM/35/2011/2. és a GFCM/36/2012/1. sz. ajánlásban foglalt feltételeknek.

(15)

Az 1343/2011/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A rendelet az alábbi cikkel egészül ki:

„15a. cikk

Vonóhálós és kopoltyúhálós halászat a Fekete-tengeren

(1)   Tilos vonóhálós halászatot folytatni:

(2)   A tagállamok – azáltal, hogy a GFCM/36/2012/3. sz. ajánlásának megfelelően eltéréseket engedélyeznek – kivételesen lehetővé tehetik a halászhajóik számára, hogy halászatot folytassanak az (1) bekezdésben említett övezetben, feltéve, hogy megfelelően tájékoztatják a Bizottságot minden ilyen eltérésről.

(3)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy, a (2) bekezdésnek megfelelően engedélyezett eltérés nem tesz eleget az ugyanazon bekezdésben meghatározott feltételnek, megfelelő indokolás mellett és az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően kérheti az eltérés módosítását.

(4)   A Bizottság tájékoztatja a GFCM ügyvezető titkárát a (2) bekezdésnek megfelelően engedélyezett bármilyen eltérésekről.

(5)   2015. január 1-jétől nem használható 0,5 mm-nél nagyobb átmérőjű egyfonalú vagy többfonalú zsinegből szőtt, fenéken rögzített kopoltyúháló.”

2.

A II. cím a következő fejezetekkel egészül ki:

„IV. FEJEZET

A Vörös nemeskorall védelme és fenntartható hasznosítása

16a. cikk

Hatály

Ez a fejezet az 1967/2006/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének, 8. cikke (1) bekezdése e) és g) pontjának, valamint a 92/43/EGK tanácsi irányelv (10) alkalmazásából eredő esetleges szigorúbb előírásoknak a sérelme nélkül alkalmazandó.

16b. cikk

Minimális begyűjtési mélység

(1)   Amíg a GFCM másként nem rendelkezik, tilos a vörös nemeskorall begyűjtése 50 méternél kisebb mélységben.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 27. cikkének és az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 18. cikke (1)–(6) bekezdésének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdéstől való eltérések engedélyezése érdekében.

(3)   Az e cikk (2) bekezdésében említett eltérés engedélyezésére vonatkozó, az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtandó közös ajánlásokhoz a következőket kell csatolni:

A tagállamoknak az első albekezdésben említett közös ajánlásokat …-ig (12) kell benyújtaniuk.

(4)   Az e cikk (2) bekezdésében említett eltérések csak a következő feltételek teljesülése esetén engedélyezhetők:

(5)   A tagállamok a (2)–(4) bekezdéstől eltérően átmeneti jelleggel intézkedéseket fogadhatnak el a GFCM/35/2011/2. sz. ajánlás végrehajtása céljából, azzal a feltétellel, hogy:

Az érintett tagállamok biztosítják, hogy az eltérések legkésőbb a (2) bekezdésnek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló vonatkozó jogi aktus alkalmazásának kezdetekor hatályukat veszítik.

(6)   Amennyiben a Bizottság az érintett tagállamoktól az (5) bekezdés b) pontjának megfelelően kapott tájékoztatás alapján úgy ítéli meg, hogy a …-át/ét (14) követően elfogadott valamely nemzeti intézkedés nem tesz eleget a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek, megfelelő indokolás mellett és az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően kérheti az intézkedés módosítását.

(7)   A Bizottság tájékoztatja a GFCM ügyvezető titkárát a (2) és az (5) bekezdésnek megfelelően elfogadott intézkedésekről.

16c. cikk

A koralltelepek alapjánál mért minimumátmérő

(1)   Tilos vörös nemeskorallt begyűjteni olyan vörös nemeskorall-telepekről, melyek alapi részének átmérője az alsó 1 cm-en 7 mm-nél kevesebb, és az ilyen telepről származó vörös nemeskorallt tilos a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, átadni, tárolni, eladni, továbbá nyersanyagként eladásra kiállítani vagy kínálni.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 27. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke (1)–(6) bekezdésének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el – az (1) bekezdéstől eltérve – a méreten aluli (7 mm-nél vékonyabb) vörösnemeskorall-telepek esetében az élősúly legfeljebb 10 %-áig terjedő tűréshatár engedélyezésére vonatkozóan.

(3)   Az e cikk (2) bekezdésében említett eltérésre vonatkozó, az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtandó közös ajánlásokhoz csatolni kell az adott eltérés szükségességét alátámasztó tudományos vagy technikai indokokat.

A tagállamok az első albekezdésben említett közös ajánlásokat …-ig (12) benyújtják.

(4)   Az e cikk (2) bekezdésében említett eltérések csak a következő feltételek teljesülése esetén engedélyezhetők:

(5)   A tagállamok a (2)–(4) bekezdés eltérően átmeneti jelleggel intézkedéseket fogadhatnak el a GFCM/36/2012/1. sz. ajánlás végrehajtása céljából, azzal a feltétellel, hogy:

Az érintett tagállamok biztosítják, hogy az eltérések legkésőbb a (2) bekezdésnek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló vonatkozó jogi aktus alkalmazásának kezdetekor hatályukat veszítik.

(6)   Amennyiben a Bizottság az érintett tagállamtól az (5) bekezdés b) pontjának megfelelően kapott tájékoztatás alapján úgy ítéli meg, hogy a …-át/ét (15) követően elfogadott valamely nemzeti intézkedés nem tesz eleget a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek, megfelelő indokolás mellett és az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően kérheti az intézkedés módosítását.

(7)   A Bizottság tájékoztatja a GFCM ügyvezető titkárát a (2) és az (5) bekezdésnek megfelelően elfogadott intézkedésekről.

16d. cikk

Halászfelszerelések és halászeszközök

(1)   A vörös nemeskorall begyűjtésének egyetlen megengedett eszköze az olyan kalapács, amelyet az illetékes nemzeti hatóságok által felhatalmazott, illetve elismert halászok oxigénpalackos búvármerülés közben használnak.

(2)   A vörös nemeskorall begyűjtését tilos távirányítású víz alatti járművel végezni.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve, a valamely tagállam által 2011. szeptember 30. előtt megfigyelés és felkutatás céljára engedélyezett távirányítású víz alatti járművek továbbra is használhatók az adott tagállam joghatósága alá tartozó vizeken, azzal a feltétellel, hogy az érintett távirányítású víz alatti járművek nem szerelhetők fel robotkarokkal, illetve a vörös nemeskorall levágását és begyűjtését lehetővé tevő egyéb eszközzel.

Az ilyen járművekre vonatkozó engedélyeket 2015. december 31-ig vissza kell vonni, illetve azok az említett napon lejárnak, kivéve, ha az érintett tagállam tudományos bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a távirányítású víz alatti járművek 2015 utáni használata nem gyakorolna negatív hatást a vörös nemeskorall fenntartható hasznosítására.

(4)   A (2) bekezdéstől eltérve, a tagállamok a joghatóságuk alá tartozó vizeken megfigyelés és felkutatás céljára engedélyezhetik a robotkar nélküli távirányítású víz alatti járművek használatát, feltéve, hogy nemzeti gazdálkodási keretükkel összefüggésben tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésükre arra vonatkozóan, hogy az ilyen járművek engedélyezése nem gyakorol negatív hatást a vörös nemeskorall fenntartható hasznosítására.

Ezeket az engedélyeket 2015. december 31-ig vissza kell vonni, illetve azok az említett napon lejárnak, kivéve, ha az első albekezdésben említett tudományos bizonyítékokat a GFCM hitelesíti.

(5)   A (2) bekezdéstől eltérve, a tagállamok korlátozott, 2015. december 31-ét meg nem haladó időszakra, a vörös nemeskorall megfigyelését és begyűjtését célzó tudományos kísérletek céljára engedélyezhetik a robotkar nélküli távirányítású víz alatti járművek használatát, feltéve, hogy a kísérleteket valamely nemzeti kutatási intézmény felügyelete alatt, illetve az illetékes nemzeti vagy nemzetközi tudományos testületekkel vagy más érdekelt féllel együttműködésben hajtják végre.

V. FEJEZET

A halászati tevékenység által egyes tengeri fajokra gyakorolt hatás csökkentése

16e. cikk

Hatály

Ez a fejezet a 92/43/EGK tanácsi irányelv, a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16), illetve az 1185/2003/EK tanácsi rendelet (17) alkalmazásából eredő szigorúbb előírások sérelme nélkül alkalmazandó.

16f. cikk

Tengeri madarak halászeszközökkel történő véletlen befogása

(1)   A halászeszközökkel véletlenül befogott tengeri madarakat a halászhajók parancsnokainak a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell engedniük.

(2)   A halászhajók nem hozhatnak a partra tengeri madarakat, kivéve a tengeri madarak védelmére irányuló nemzeti tervek keretében vagy az egyes sérült madarak felépüléséhez szükséges segítség biztosítása céljából, és azzal a feltétellel, hogy a tengeri madarak partra hozatalára irányuló szándékról az illetékes nemzeti hatóságokat a szóban forgó halászhajó kikötőbe való visszatérését megelőzően hivatalosan tájékoztatták.

16 g. cikk

Tengeri teknősök halászeszközökkel történő véletlen befogása

(1)   A halászeszközökkel véletlenül befogott tengeri teknősökkel óvatosan kell bánni, és lehetőség szerint sértetlenül és élve szabadon kell őket engedni.

(2)   A halászhajók parancsnokai nem hozhatnak a partra tengeri teknősöket, kivéve, ha különleges mentőprogram vagy nemzeti megőrzési program keretében teszik, vagy arra az egyes sérült és kábult teknősök megmentése és a felépülésükhöz szükséges segítség biztosítása érdekében kerül sor, és csak abban az esetben, ha erről az illetékes nemzeti hatóságokat a kikötőbe való visszatérést megelőzően hivatalosan tájékoztatták.

(3)   A kisméretű nyíltvízi fajokra erszényes kerítőhálóval vagy nyíltvízi fajokra szorítózsinór nélküli kerítőhálóval halászó hajóknak lehetőség szerint el kell kerülniük a tengeri teknősök bekerítését.

(4)   A horogsorral és a fenéken rögzített kopoltyúhálóval halászó hajók fedélzetén a tengeri teknősök biztonságos kezelését, kioldozását és szabadon engedését lehetővé tévő felszereléseket kell tartani, amelyek révén maximalizálhatók a befogott tengeri teknősök túlélési esélyei.

16h. cikk

A barátfókák (Monachus monachus) véletlen befogása

(1)   A halászhajók parancsnokai nem vehetnek a fedélzetre, rakodhatnak át és rakodhatnak ki barátfókákat, kivéve, ha sérült egyedek megmentése és felépülésükhöz nyújtott segítség biztosítása érdekében teszik, és csak abban az esetben, ha erről az illetékes nemzeti hatóságokat az érintett halászhajó kikötőbe való visszatérését megelőzően hivatalosan tájékoztatták.

(2)   A halászeszközökkel véletlenül befogott barátfókákat sértetlenül és élve szabadon kell engedni. Az elpusztult egyedek tetemeit ki kell rakodni és át kell adni tudományos vizsgálat céljára, illetve az illetékes nemzeti hatóságoknak megsemmisítésre.

16i. cikk

Cetfélék véletlen beifogása

A halászeszközökkel véletlenül befogott és a halászhajó mellé vontatott cetféléket a halászhajóknak haladéktalanul, lehetőség szerint élve és sértetlenül szabadon kell engedniük.

16j. cikk

Védett cápák és ráják

(1)   A mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv (18) (a továbbiakban: a barcelonai egyezményhez csatolt jegyzőkönyv) II. mellékletében szereplő cápa- és rájafajok egyedeit tilos a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, átadni, tárolni, eladni, valamint eladásra kiállítani vagy kínálni.

(2)   A barcelonai egyezményhez csatolt jegyzőkönyv II. mellékletében szereplő cápa- és rájafajok véletlenül kifogott egyedeit a halászhajóknak lehetőség szerint haladéktalanul, sértetlenül és élve szabadon kell engedniük.

16k. cikk

A cápák azonosítása

A cápák fejét és bőrét a fedélzeten, a kirakodás előtt tilos eltávolítani. Fej és bőr nélküli cápákat a kirakodást követő első eladási piacon tilos értékesíteni.

VI. FEJEZET

A kisméretű nyíltvízi állományok adriai-tengeri halászatára vonatkozó intézkedések

16 l. cikk

A halászati kapacitás szabályozása

(1)   E cikk alkalmazásában kisméretű nyíltvízi állományokra vonatkozó halászati referenciakapacitásnak azt a kapacitást kell tekinteni, amely az érintett tagállamok által a GFCM titkárságához a 37/2013/1. sz. ajánlás 22. pontjának megfelelően megküldött halászhajók jegyzéke alapján kerül megállapításra. A jegyzéken szerepel minden olyan, vonóhálóval, erszényes kerítőhálóval vagy egyéb, szorítózsinór nélküli kerítőhálóval felszerelt, a kisméretű nyíltvízi állományokra vonatkozó halászati engedéllyel rendelkező halászhajó, amely az e rendelet I. mellékletében említett 17. és 18. földrajzi alterületen található valamely kikötő nyilvántartásában szerepel, vagy amely a 17., vagy a 18. földrajzi alerületen vagy mindkettőben tevékenykedik úgy, hogy 2013. október 31-én más földrajzi alterületen található kikötőben szerepelt a nyilvántartásban.

(2)   Amennyiben az élősúlyban mért fogás legalább 50 %-át szardínia és/vagy szardella teszi ki, a vonóhálóval és az erszényes kerítőhálóval felszerelt érintett halászhajók hossztól függetlenül úgy tekintendők, mint amelyek kisméretű nyíltvízi állományokra halásznak.

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 17. földrajzi alterületen a vonóhálóval és az erszényes kerítőhálóval felszerelt, kisméretű nyíltvízi állományokra halászó hajóknak a nemzeti és uniós halászflotta-nyilvántartásban rögzített összesített flottakapacitása sem bruttó űrtartalom (GT) vagy bruttó regisztrált űrtartalom (GRT), sem motorteljesítmény (kW) tekintetében semmikor ne haladja meg az (1) bekezdésben említett, a kisméretű nyíltvízi állományokra vonatkozó halászati referenciakapacitást.

(4)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a (2) bekezdésben említett, vonóhálóval vagy erszényes kerítőhálóval felszerelt, kisméretű nyíltvízi állományokra halászó hajók havonta legfeljebb 20 napot, és évente legfeljebb 180 napot töltsenek halászattal.

(5)   Az e cikk (1) bekezdésében említett halászhajók jegyzékében nem szereplő halászhajó nem foghat ki, illetve az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve nem tarthat a fedélzeten és nem rakodhat ki 20 %-nál nagyobb arányban szardellát vagy szardíniát, illetve szardellát és szardíniát együttesen, amennyiben a halászati útra a 17. vagy a 18. földrajzi alterületen, illetve ezen földrajzi alterületek közül mindkettőben kerül sor.

(6)   A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett halászhajók jegyzékén végrehajtott kiegészítésekről, törlésekről és módosításokról. Ezek a változások nem érintik az (1) bekezdésben említett halászati referenciakapacitást. A Bizottság ezeket az információkat továbbítja a GFCM ügyvezető titkára részére.

(10)  A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.)."

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.)."

(13)  A Tanács 2009. november 20-i 1224/2009/EK rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 1/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.)."

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.)."

(17)  A Tanács 2003. június 26-i 1185/2003/EK rendelete a cápauszonyoknak a hajók fedélzetén történő leválasztásáról (HL L 167., 2003.7.4., 1. o.)."

(18)  HL L 322., 1999.12.14., 3. o.”"

(3)

A III. cím a következő fejezettel egészül ki:

„Ia. FEJEZET

Adatrögzítési kötelezettségek

17a. cikk

A vörös nemeskorall begyűjtése

A vörös nemeskorall begyűjtésére engedéllyel rendelkező halászhajók fedélzetén naplót kell tartani, amiben rögzíteni kell a vörös nemeskorallra vonatkozó napi fogásokat a halászati tevékenység végzésének területe és mélység szerinti bontásban, valamint a halászattal és merüléssel töltött napok számát. Ezeket az információkat az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidőn belül továbbítani kell az illetékes nemzeti hatóságok részére.

17b. cikk

Bizonyos tengeri fajok véletlen befogása

(1)   Az 1224/2009/EK rendelet 15. cikke (5) bekezdésének sérelme nélkül, az említett rendelet 14. cikke szerinti halászati naplóban a halászhajó parancsnokának rögzítenie kell az alábbiakat:

(2)   A tudományos tanácsadó bizottság általi elemzésre szánt nemzeti jelentéseknek a halászati naplókban rögzített adatokon kívül a következő adatokat is tartalmazniuk kell:

(3)   A tagállamok legkésőbb 2015. december 31-ig meghatározzák, hogy az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének értelmében halászati naplót vezetni nem köteles hajók parancsnokai milyen módon rögzítsék az (1) bekezdésben említett véletlen befogásokat.”

(4)

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„23a. cikk

Az adatok jelentése a Bizottság felé

(1)   Az érintett tagállamok minden év december 15-ig eljuttatják a Bizottsághoz a következőket:

(2)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett információkat minden év december 31-ig továbbítja a GFCM ügyvezető titkára részére.

(3)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a GFCM 36/2012/1. sz. ajánlása 5. pontjának megfelelően a begyűjtött vörös nemeskorall kirakodására kijelölt kikötők jegyzékében bekövetkezett változásokról.

(4)   A tagállamok megfelelő monitoring rendszert hoznak létre, melynek célja megbízható adatok gyűjtése a fenéken rögzített kopoltyúhálóval tüskéscápára halászó hajók által a Fekete-tenger cetfajainak állományaira gyakorolt hatásról, az összegyűjtött adatokat pedig továbbítják a Bizottsághoz.

(5)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a GFCM 35/2011/5. sz. ajánlásának 6. pontjában említett, a barátfókák barlangjainak helyét azonosító térképeken és földrajzi jegyzékeken végzett változásokról.

(6)   A Bizottság a (3), (4) és (5) bekezdésben említett információkat haladéktalanul továbbítja a GFCM ügyvezető titkára részére.

(7)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározhatja az (1), (3), (4) és (5) bekezdésben említett információk formátumát és továbbításuk módját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

23b. cikk

A kisméretű nyíltvízi állományok adriai-tengeri halászatának ellenőrzése, monitoringja és felügyelete

(1)   A tagállamok minden év október 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a 16l. cikk előírásainak való megfelelést ellenőrzési és monitoring intézkedések révén biztosítani hivatott terveikről és programjaikról, különösen a havi fogások és a halászati erőkifejtés tekintetében.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett információkat minden évben legkésőbb október 30-án benyújtja a GFCM ügyvezető titkára részére.”

5.

A 27. cikk a következőképpen módosul:

2.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 326/12

1.

A Bizottság 2014. július 11-én benyújtotta a fenti javaslatot.

2.

A belső és külső halászati politikával foglalkozó munkacsoport a tagállamok írásbeli észrevételeire is figyelemmel 2014. július 18. és 2015. január 8. között több alkalommal is tárgyalt a javaslatról (1).

3.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. október 15-én fogadta el véleményét (2).

4.

Az Európai Parlament 2015. január 13-án fogadta el első olvasatban kialakított álláspontját, megerősítve a Halászati Bizottság által korábban megszavazott módosításokat.

5.

A Coreper 2015. január 21-i, az elnökségnek adott megbízása alapján az intézmények 2015. március 2-án megtartották az első háromoldalú egyeztetést, ezt pedig 2015. március 26-án a módosított megbízatás alapján folytatott újabb háromoldalú egyeztetés követte. Az Állandó Képviselők Bizottsága 2015. május 8-án jóváhagyta az ülésen elért kompromisszumot (3). Ezt követően az Európai Parlament Halászati Bizottságának elnöke 2015. május 11-én arról tájékoztatta a Tanácsot, hogy az Európai Parlament második olvasatban módosítások nélkül jóvá fogja hagyni a politikai megállapodással összhangban elfogadandó tanácsi álláspontot.

6.

A Tanács 2015. május 19-én politikai megállapodást ért el a módosított szövegről.

7.

A javaslat célja az 1343/2011/EU rendelet aktualizálása annak érdekében, hogy a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) által 2011 és 2014 között elfogadott állományvédelmi és ellenőrzési intézkedésekből eredő kötelezettségek bekerüljenek az uniós jogba.

8.

A Tanács által a javaslatba bevezetett módosítások célja egyrészt az állományvédelmi intézkedéseknek a nemzetközileg elfogadott ajánlásokhoz leginkább illeszkedő módon történő végrehajtása. A Tanács egyenlő versenyfeltételeket kíván biztosítani a Földközi-tengerre vonatkozó halászati politikában. A módosítások másik célja a felhatalmazáson alapuló döntéshozatal egyszerűsítése és korszerűsítése.

9.

Az Európai Parlament 25 módosítást fogadott el, amelyek hasonló kérdésekre vonatkoznak. A felhatalmazáson alapuló döntéshozatalt illetően a Parlament jóváhagyta a hatáskörök Bizottságra történő ruházását, de biztosítékokat vezetett be az időközben a nemzetközi ajánlásokkal való megfelelés érdekében hozott nemzeti intézkedéseket illetően. A Tanács módosította álláspontját annak érdekében, hogy figyelembe vegye a Parlamentnek a rendelet tartalmát illető módosításait, és a kompromisszum érdekében átdolgozta a felhatalmazáson alapuló döntéshozatalra vonatkozó eljárási rendelkezéseket.

10.

A Tanács módosította a fekete-tengeri part menti vonóhálós horgászatra vonatkozó tilalmat néhány olyan konkrét eltérés lehetővé tétele érdekében, amelyeket különleges körülmények indokolnak, és amelyek szerepelnek a GFCM vonatkozó ajánlásában. A Bizottság vizsgálja a tagállamoknak engedélyezett eltéréseket.

11.

Az adriai-tengeri kisméretű nyíltvízi fajok védelmét illetően a Tanács és a Parlament az intézkedés hatályát illető technikai módosításról állapodott meg.

12.

A Tanács figyelembe vette a távirányítású víz alatti járművek fokozatos kivonásával kapcsolatos különböző átmeneti rendelkezések felsorolását illető parlamenti aggályt. Az eltérések alkalmazását illetően a módosított javaslat olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktust ír elő, amelyet – a közös halászati politika reformja keretében bevezetett – regionalizációs folyamat révén kell kidolgozni. Ezenfelül a nemzeti intézkedések megóvását illető parlamenti aggály eloszlatására egy átmeneti mechanizmust is bevezettek.

13.

A Tanács módosításai túlnyomórészt azonosak voltak a parlamenti módosításokkal. Néhány gyakorlati elemmel bővült a szöveg a védett fajok elkerülését és a véletlen kifogásuk esetén alkalmazandó különleges bánásmódot illetően.

14.

A Tanács módosításai különbséget tesznek a halászok által nyilvántartandó minimális információk és a tagállamok által a GFCM-nek továbbítandó összesített statisztikai adatok között.

15.

A Tanács az álláspontjának kialakítása során teljes mértékben figyelembe vette a Bizottság javaslatát és az Európai Parlament első olvasatban kialakított álláspontját.