A Bundesfinanzgericht (Ausztria) által 2020. november 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – XO kontra Finanzamt Waldviertel

(C-574/20. sz. ügy)

(2021/C 35/41)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesfinanzgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: XO

Alperes: Finanzamt Waldviertel

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A másodlagos jog érvényességére vonatkozó első kérdés:

Érvényes-e a 465/2012 rendelettel (1) módosított 883/2004 rendelet (2) (a továbbiakban: 883/2004 rendelet vagy alaprendelet) 4. és 7. cikke?

Második kérdés:

Úgy kell-e értelmezni a 883/2004 rendelet 7. cikkét, különösen annak címét – „Mentesség a lakóhelyre vonatkozó szabályok alól” –, hogy az akadályozta a Familienlastenausgleichsgesetz 1967 (a családi kiadások támogatások útján történő fedezéséről szóló 1967. évi törvény, a továbbiakban: FLAG) 8a. § -ában, az Einkommensteuergesetz 1988 (a jövedelemadóról szóló 1988. évi törvény, a továbbiakban: EStG) 33. § -a (3) bekezdésének 2. pontjában foglalt, a családi ellátásoknak a lakóhely szerinti államban fennálló vásárlóerő-viszonyokhoz kötött indexálását szabályozó általános szabályok és a Familienbeihilfe-Kinderabsetzbetrag-EU-Anpassungsverordnung (a családi támogatás és a gyermekek után járó adójóváírás uniós indexálásáról szóló rendelet) érvényes létrejöttét annyiban, amennyiben az a családi támogatás leértékelődésével jár egyes tagállamok vonatkozásában?

Harmadik kérdés:

Úgy kell-e értelmezni a pénzbeli ellátások csökkentésének a 883/2004 rendelet 7. cikkében szabályozott tilalmát, különösen e cikk „pénzbeli ellátások nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem függeszthetők fel, nem vonhatók vissza vagy foglalhatók le” szövegrészét, hogy az említett rendelkezés nem akadályozta a FLAG 8a. § -ában és az EStG 33. § -a (3) bekezdésének 2. pontjában foglalt, a családi ellátásoknak a lakóhely szerinti államban fennálló vásárlóerő-viszonyokhoz kötött indexálását szabályozó rendelkezések érvényes létrejöttét, mivel fel kell értékelni a szóban forgó családi ellátásokat?

A törvénymódosítás alapjául vett szakvéleményre vonatkozó negyedik és ötödik kérdés:

Negyedik kérdés:

Úgy kell-e értelmezni és egymástól elhatárolni a 883/2004 rendelet 7. és 67. cikkét, hogy a 7. cikk a lakóhelyre vonatkozó szabály mint általános, elvont norma tagállami parlament általi megalkotásának folyamatára vonatkozik, a 67. cikk viszont konkrét egyedi esetben az egyedi, konkrét norma megalkotásának folyamatára vonatkozik, címzettje pedig közvetlenül az alaprendelet II. címe alapján illetékes intézmény?

Ötödik kérdés:

Úgy kell-e értelmezni a 883/2004 rendelet 67. cikkét, 68. cikkének (1) és (2) bekezdését, valamint a 987/2009 rendelet 60. cikkének (1) bekezdését, hogy e rendelkezéseket – mint az azokat megelőző, az 1408/71 rendelet 73. és 76. cikkében, valamint az 574/72 rendelet 10. cikkében foglalt rendelkezéseket – együttesen kell alkalmazni, és azok ezért kizárólag szövegkörnyezetükben értelmezhetők, közös céljuk pedig a halmozódás tilalmának elvére tekintettel arra irányul, hogy ne vesszenek el valamely személy jogosultságai, amit az érintett tagállamoknak a 68. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt kategóriákba sorolása és elsőbbségi szabályok felállítása, valamint a különbözeti kiegészítés azon illetékes tagállam általi – adott esetben szükséges – folyósításának kifejezett előírása biztosít, amelynek jogszabályai másodlagosan alkalmazandók, és így a 883/2004 rendelet 67. cikke – a szakvéleményben foglaltaktól eltérően – nem értelmezhető elszigetelten?

Hatodik kérdés:

Úgy kell-e értelmezni a rendelet „általános hatályának” az EUMSZ 288. cikk második bekezdésében szereplő fogalmát és e rendelkezés „[t]eljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó” szövegrészét, hogy azok az illetékes intézmény indexálást előíró szabályokon alapuló egyedi szabályainak érvényes létrejöttét is megakadályozták, és az alapügyben megtámadott határozat nem rendelkezik alaki jogerővel?

Hetedik kérdés:

A rendeletek átültetésének az EUMSZ 288. cikk második bekezdése értelmében vett tilalmába ütközik-e a FLAG 53. § -a (1) bekezdésének a 2000. december 29-i Budgetbegleitgesetz (a költségvetés elfogadásáról szóló törvény, BGBl I 142/2000) szerinti eredeti változata és a FLAG 53. § -a (4) bekezdésének a 2018. december 4-i Bundesgesetz, mit dem das Familienlastenausgleichsgesetz 1967, das Einkommensteuergesetz 1988 und das Entwicklungshelfergesetz geändert werden (a [FLAG], az [EStG] és az Entwicklungshelfergesetz [a segélymunkásokról szóló törvény] módosításáról szóló szövetségi törvény; BGBl I 83/2018) szerinti eredeti változata?

Az együttesen vizsgálandó nyolcadik–tizenkettedik kérdés:

Nyolcadik kérdés:

Úgy kell-e értelmezni a belföldiekkel azonos bánásmód 883/2004 rendelet 4. cikke szerinti követelményét, illetve a hátrányos megkülönböztetés e követelmény alapjául szolgáló, az EUMSZ 45. cikk (2) bekezdésében foglalt tilalmát, hogy az említett követelmény csak akkor teljesül, ha a migráns munkavállaló egyenlő bánásmódban részesül a belföldi tényállást megvalósító belföldivel, és akit ezért előre értesítenek a családi támogatásról, és akinek ezért e támogatást a FLAG 2. és 8. § -ával összefüggésben értelmezett 12. § -a alapján havonta folyamatosan előre folyósítják, vagy akkor is teljesül a belföldiekkel azonos bánásmód követelménye, ha a migráns munkavállaló ugyanolyan bánásmódban részesül, mint az belföldi, aki ugyanúgy, mint ő, a FLAG 4. § -a szerinti, nemzetközi vonatkozású tényállást valósít meg, a második esetben azonban az első esettől eltérően csak évente, a naptári év leteltét követően kapja meg az érintett naptári évre járó családi támogatást a FLAG 4. § -ának (4) bekezdése alapján?

Kilencedik kérdés:

Úgy kell-e értelmezni az egyéb összeütköző jogszabályokból adódó családi ellátásokra való jogosultságnak az elsődlegesen alkalmazandó jogszabályok által előírt összegig történő, a 883/2004 rendelet 68. cikke (2) bekezdésének második mondata szerinti felfüggesztését, hogy azzal ellentétes a halmozódást tiltó olyan tagállami szabály, mint a FLAG 4. § -ának (1)–(3) bekezdése, amely olyan alaphelyzetben, mint amilyen a jelen eljárásban, lehetővé teszi Ausztria mint elsődlegesen illetékes tagállam számára, hogy a családi támogatást csökkentse a másik tagállamban fennálló, „hasonló külföldi támogatásra” való jogosultsággal, mert már az uniós norma is megakadályozta a halmozódást, és ezért nem bír jelentőséggel a FLAG 4. § -ának (1)–(3) bekezdésében foglalt, halmozódást tiltó szabály?

Tizedik kérdés:

Úgy kell-e értelmezni az egyéb összeütköző jogszabályokból adódó családi ellátásokra való jogosultságnak az elsődlegesen alkalmazandó jogszabályok által előírt összegig történő, a 883/2004 rendelet 68. cikke (2) bekezdésének második mondatában előírt felfüggesztését, hogy az a tagállam, amelynek jogszabályai másodlagosan alkalmazandók, és amelynek az uniós jogi előírás alapján fel kell függesztenie a jogszabályaiban előírt családi ellátásokat, köteles elutasítani a migráns munkavállaló vagy a családtag vagy a tagállami jogszabályok alapján egyébként jogosult személy kérelmét, és akkor sem nyújthatja a családi ellátást az elsődlegesen alkalmazandó jogszabályok által előírt összegig, ha a tisztán tagállami megközelítés – adott esetben egy alternatív jogalap alapján – lehetővé teszi az engedélyezést?

Tizenegyedik kérdés:

A tizedik kérdésre adandó igenlő válasz esetén felmerül a kérdés, hogy az a tagállam, amelynek jogszabályai másodlagosan alkalmazandók, és amelynek az uniós jogi előírás alapján fel kell függesztenie a jogszabályaiban előírt családi ellátásokat, összeg hiányában azonban nem kell különbözeti kiegészítést nyújtania az ellátások ezt meghaladó összegére, köteles elutasítani a kérelmet azzal az indokkal, hogy a 88[3]/2004 rendelet 68. cikke (2) bekezdésének második mondata szerinti felfüggesztéssel ellentétes a családi támogatásra való jogosultság biztosítása?

Tizenkettedik kérdés:

Úgy kell-e értelmezni a 883/2004 rendelet 68. cikkének (1) és (2) bekezdését, hogy a migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó igazgatási bizottság E411-es formanyomtatványának 6. és 7. pontja, amelyeket azon tagállamnak kell kitöltenie, amelynek jogszabályai másodlagosan alkalmazandók, olyan helyzetben, mint amilyen az alapügyben szerepel, már nem elégíti ki azon tagállam információs igényét, amelynek jogszabályai elsődlegesen alkalmazandók, mert a tizedik és tizenegyedik kérdés értelmében az elsődlegesen illetékes tagállamnak szüksége van a másik tagállamtól az arra vonatkozó tájékoztatásra, hogy ez utóbbi végrehajtja a 883/2004 rendelet 68. cikke (2) bekezdésének második mondata szerinti felfüggesztést, miáltal szükségtelenné válik a kereseti küszöböket is tartalmazó tagállami jogi szabályozás vizsgálata?

Tizenharmadik kérdés:

Úgy kell-e értelmezni a Bíróság által az állandó ítélkezési gyakorlatban a lojális együttműködés EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében rögzített elve alapján kialakított jogszabályok felülvizsgálatának kötelezettségét, hogy e kötelezettséget a kérdést előterjesztő bíróság kérelme nyomán a Verfassungsgerichtshof (alkotmánybíróság, Ausztria) is teljesítheti?

Tizennegyedik kérdés:

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 267. cikk első bekezdésének a másodlagos jog érvényességének – még egy közbenső fokon eljáró kérdést előterjesztő bíróság számára is kötelező – kérdésére vonatkozó b) pontját és a kérdést előterjesztő bíróságnak az érvényesség kérdésével kapcsolatos azon kötelezettségét, hogy az uniós jog alkalmazásának elsőbbsége alapján a felülvizsgálati kérelmet nem engedélyező végzéssel elrendelt ideiglenes intézkedés révén biztosítania kell az érvényes uniós jog alkalmazását, hogy az uniós joggal ellentétesek az olyan tagállami szabályok, mint a [Bundes-Verfassungsgesetznek] (a szövetségi alkotmányról szóló törvény) a [Verwaltungsgerichtshofgesetz 1985] (a legfelsőbb közigazgatási bíróságról szóló 1985. évi törvény) 25a. § -ának (1)–(3) bekezdésével és 30a. § -ának (7) bekezdésével összefüggésben értelmezett 133. cikkének (4) és (9) bekezdése, amelyek belföldön rendkívüli felülvizsgálat formájában a Verwaltungsgerichtshof (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Ausztria) általi jogvédelmi felülvizsgálat lehetőségét biztosítják az alapul szolgáló közigazgatási eljárás felei számára a közigazgatási bíróság végzésével szemben?

(1)  A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. május 22-i európai parlamenti és tanácsi rendelete (HL 2012. L 149., 4. o.).

(2)  A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 166., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 72. o.).