EUR-Lex El acceso al Derecho de la Unión Europea

Volver a la página principal de EUR-Lex

Este documento es un extracto de la web EUR-Lex

Documento 62022CN0225

C-225/22. sz. ügy: A Sąd Apelacyjny w Krakowie (Lengyelország) által 2022. március 31-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – „R” S.A. kontra AW „T” sp. z o.o.

HL C 284., 2022.7.25, p. 15/16 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2022.7.25.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 284/15


A Sąd Apelacyjny w Krakowie (Lengyelország) által 2022. március 31-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – „R” S.A. kontra AW „T” sp. z o.o.

(C-225/22. sz. ügy)

(2022/C 284/17)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Apelacyjny w Krakowie

Az alapeljárás felei

Felperes:„R” S.A.

Alperes: AW „T” sp. z o.o.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződésnek (EUSZ) az Európai Unió Alapjogi Chartája (Charta) 47. cikkével és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikkével összefüggésben értelmezett 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, 2. cikkét, 4. cikkének (3) bekezdését és 6. cikkének (3) bekezdését, valamint az uniós jog elsőbbségének elvét, hogy azok lehetővé teszik, hogy a nemzeti bíróság mellőzze az alkotmánybíróság olyan határozatának az alkalmazását, amely a nemzeti jog – így az alkotmányi szintű rendelkezések – értelmében kötelező erejű, annyiban, amennyiben ez a határozat kizárja a nemzeti bíróság arra vonatkozó vizsgálatát, hogy a bírák kinevezésének módjára tekintettel a bírósági szerv az uniós jog értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak minősül-e?

2)

Úgy kell-e értelmezni a Charta 47. cikkével és az EUMSZ 267. cikkel összefüggésben értelmezett EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, az EUSZ 2. cikket, az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését és az EUSZ 6. cikk (3) bekezdését, hogy azokkal ellentétes a valamely tagállam által elfogadott azon nemzeti szabályozás, amely a) megtiltja a nemzeti bíróságnak a bíró kinevezése jogszerűségének vizsgálatát, következésképpen annak vizsgálatát, hogy a bírói testület az uniós jog értelmében vett bíróságnak minősül-e, valamint b) előírja a bíró szóban forgó vizsgálattal összefüggő igazságszolgáltatási tevékenységért való fegyelmi felelősségét?

3)

Úgy kell-e értelmezni a Charta 47. cikkével és az EUMSZ 267. cikkel összefüggésben értelmezett EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, a EUSZ 2. cikket, az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését és az EUSZ 6. cikk (3) bekezdését, hogy az uniós jogszabályok szerint a bíróságokkal szembeni követelményeknek megfelelő rendes bíróságot nem köti azon végső fokon eljáró bíróság által hozott, a jogerős határozatot hatályon kívül helyező és az ügyet a rendes bíróság elé visszautaló ítélete, amelynek egyes tagjait a Sąd Najwyższyn (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) belüli bírói tisztségekre vonatkozó kinevezési eljárásokat szabályozó nemzeti jog súlyos megsértésével nevezték ki, és aminek következtében ez a bíróság nem felel meg a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan, valamint az egyének számára hatékony jogorvoslatot nyújtó bíróság követelményének?

4)

A harmadik kérdésre adott igenlő válasz esetén – úgy kell-e értelmezni az Charta 47. cikkével és az EUMSZ 267. cikkel összefüggésben értelmezett EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, EUSZ 2. cikket, EUSZ 4. cikk (3) bekezdését és EUSZ 6. cikk (3) bekezdését, hogy a kötelező erő hiánya azt jelenti, hogy

a 3. pontban leírtak szerint létrehozott, végső fokon eljáró bíróság által hozott határozat az uniós jogi rendelkezések értelmében jogi szempontból nem minősül határozatnak (jogilag nem létező határozatnak minősül), az ezzel kapcsolatos értékelést pedig az uniós jogszabályok szerint a bíróságokkal szembeni követelményeknek megfelelő rendes bíróság végezheti el,

vagy a 3. pontban leírtak szerint létrehozott, végső fokon eljáró bíróság által hozott határozat létező határozat, azonban az ügyet újból tárgyaló rendes bíróság a magánszemélyek hatékony jogvédelmének biztosításához szükséges mértékben jogosult és köteles megtagadni az említett határozat következményeire vonatkozó nemzeti jogi rendelkezések alkalmazását?


Arriba